2012. augusztus 7., kedd

1. fejezet

A nagy utazás


/Harry szemszöge/


A Texas-ba tartó repülőgépen ülök. Anyám küldött a gyerekkori barátomhoz, Jessica-hoz. Emlékszem rá, még gyerekkoromból.  Mindent együtt csináltunk. 6 évesen láttam utoljára. Nyár volt. Elmentünk nyaralni. Alig vártam, hogy hazaérjünk és újra játszunk egyet Jessica-val, de nem így történt. mikor hazaértem ő már nem várt. Elment Amerikába, mert a nagymamája ott kapott munkát.
Az élet néha szemétkedik velem. Miért Jess-t kellett elvenni tőlem? Bevallom őszintén szerelmes voltam belé.  Igen, tudom furcsán hangzik,de tényleg szerelmes voltam Jessica-ba.  Persze csak úgy, ahogy egy 6 éves szerethet egy másik 6 évest.
Már alig várom, hogy odaérjen ez a fránya gép. Látni akarom, hogy milyen lett Jess bő 12 év után. Vajon még mindig szőke? Még jó, hogy szőke hülye vagyok? Egyszer, amikor anya befestette a haját, megkérdeztem Jess-t, hogy ő valaha be fogja és azt mondta, hogy nem. Hát én komolyan nem vagyok 100-as.
-Megkérem kedves utasainkat, hogy kapcsolják be a biztonsági öveket, mivel a gép leszáll. Köszönjük, hogy ezúttal is minket választottak.
Szóval hála az égnek a gép leszállt. Alig vártam, hogy végre Texas-ba érjünk, mivel utálom a gépeket. Mindig attól tartok, hogy valami belénk jön. Brrr...Libabőrös lettem. Szóval leszálltam és elkezdtem Jessica-t keresni. Majd megláttam egy táblát, amin a nevem állt. A tábla felé vettem az irányt. Jessica állt ott egyedül.
-Szia, Jess! Harry vagyok!.-mondtam egy kissé zavartan.
-Szia, Harry! Rég nem láttalak. 
-Én is. Mi újság veled?
-Semmi. Amerika béna.-mondta, majd nevetett.
-Szerintem klassz. Illetve, abból gondolom amit eddig láttam.
-Nyugi, majd ha jobban megismered, akkor rájössz, hogy mennyire béna.
-Ennyire rossz?
-Igen. Szerintem mennünk kéne, mert ha valaki észrevesz téged, akkor rád nyomulnak és akkor 1 évig nem szabadulsz.
-Renden. Csak utánad szép hölgy.
-Úriember lett belőled?
-Csak próbálkozom.
Szóval kimentünk a reptérről a parkolóba egy kocsihoz.
-Elismerem, nem valami csúcs szuper kocsi, de...a nagyié és ő szereti.
-Nem baj.
Beültünk a kocsiba. Jessica vezetett. Egész végig csendben volt és az utat figyelte. Istenem, életemben nem láttam még ilyen gyönyörű lányt. Komolyan itt ájulok el. Körülbelül 20 perc kocsikázás után megérkeztünk egy házhoz. Ekkora házat még életemben nem láttam.
-Komolyan itt laksz?-kérdeztem.
-Igen, talán egy kicsit nagy, de engem nem zavar.
-Ellaknék egy ekkora házban.
-A nagyi műve az egész. Tudod, lakberendezőként dolgozik és egy csomó pénzt keres. Az egész ház pedig az ő műve.
-Fantasztikus.
-Gyere be.
Felvettem a csomagjaimat, de Jess megszólalt.
-Ne, azt hagyjad. Majd az inas beviszi.
-INAS?? Neked olyan is van?
-Miért? Neked nincs?
-Nincs.
-Énekes vagy és nincs inasod?
-Nincs.
Szóval beléptünk a házba. Na én most ájulok el. 
-Ekkora házam még nekem sincs.
-Gyere megmutatom a szobádat.
Elindult felfelé én pedig utána. A második emeletre mentünk. Majd benyitott ez egyik szobába. Beléptem. Te Úristen. Imádtam ezt a szobát.
-Na tetszik?
-Imádom.
-Ennek örülök.
-Ezt is a nagyid rendezte be?
-Nem, én. Gondoltam tetszeni fog.
-Nagyon tetszik. Köszönöm.-mondtam, majd megöleltem.
-Nos, jó lenne, ha lejönnél kb. 10 perc múlva a nappaliba, mert be szeretnélek mutatni pár embernek.-mondta, majd kiment.
Egy ideig még néztem a szobát. Nem hittem el, hogy csak miattam rendezte be. Szerelmes vagyok Jessica-ba. Lementem a nappaliba. Egy csomóan álltak ott.
-Harry, ő itt itt Sophie és Lory. Ők a legjobb barátnőim.
-HARRY STYLES!!!! -mondta hangosan Lory, amjd a nyakamba ugrott.
-Szia, Sophie vagyok!-mondta, majd megöleltük egymást.
-Nagyon örülök!-mondtam.
-Ő itt a házvezetőnőnk Mary, és az inasunk Albert.-folytatta 
-Örvendek!-mondta, majd kezet nyújtottam.
-Uram!-mondta Albert.
-Üdvözlöm!-mondta Mary.
-Ő itt Katy, az uszómester.-mondta.
-Helló!-mondta.
-Ő pedig Chris, az unokaöcsém.
-Szia!-mondta a gyerek széles mosollyal.
-Ők az ikrek, Anna és Hannah. Mögöttük a szüleik Jake és Maggie. Maggie a nagynéném.
-Örvendek!-mondtam.
-Szintúgy!-mondták.
-A nagyimra gondolom emlékszel.-mondta jess.
-Hogyne! Üdvözlöm Mrs. Sparks!-mondtam.
-Ó, Harry. Mekkora fiú lettél!-mondta, majd egy kicsit arcon veregetett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése